A csecsemőnek legjobb táplálék 4-6 hónapos koráig az anyatej vagy tápszer. A hozzátáplálást 4-6 hónapos kortól kezdjük fokozatosan, napról-napra kanalanként emelve a mennyiséget. A hozzátáplálás kezdetét legjobb személyesen megbeszélnünk, mert minden gyermeknél egyéni.
Minden új ételt 3 naponta vezessünk be. Új étel adása után 3 napig ne adjunk más újat, csak az addig bevezetett ételeket. Allergia esetén tudjuk, hogy mit vegyünk ki az étrendből.
Minden új étkezés bevezetésére szánjunk 3-4 hetet.
Akinél elég az anyatej, a hozzátáplálás első hónapjában még lehet két szoptatás között, kis mennyiségben adni az új ízeket. Amikor már ki akarunk váltani egy tejes étkezést, akkor célszerű a szoptatás vagy tápszer előtt adni a pépes ételt. Napról-napra egyre több pépes ételt adunk és egyre kevesebb anyatejet vagy tápszert.
Minden új ételt délután öt óráig kapjon meg a gyermek az esetleges allergia megjelenése miatt. A gyermek 1 éves koráig összesen csak napi 3 tejes étkezést váltsunk ki pépes ételre.
Szoptatott csecsemőnél érdemes délután 4-5 óra körül adni a gyümölcsöt. Délelőtt általában több az anyatej, délutánra csökken a mennyisége.
Tápszeres babáknál lehet délelőtt is adni, hiszen később is ekkor fogjuk. Egy nagyobb csecsemő, aki már háromszor kap pépes ételt, jobban kibírja a délelőttöt csak gyümölccsel.
Két-három kanállal kezdjük az adagot, majd naponta 1-2 kiskanállal emeljük a mennyiséget. Fontos a fokozatosság betartása, hogy a baba hozzászokjon a rostos ételek emésztéséhez. Az első hetekben még így is gyakran szinte változatlanul jelenik meg a székletben a bevitt gyümölcs, zöldség. A színek is ugyanúgy jelennek meg a székletben.
Az alma és az őszibarack után óvatosan (idénygyümölcsként) a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a jó minőségű, hámozott szilva, majd a toleranciának és érzékenységnek megfelelően körte, déligyümölcsök (narancs, banán stb.) következnek. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó gyümölcsöket (eper, málna).
A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Ne cukrozzuk, ne adjunk hozzá kekszet, babapiskótát. Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
Adható gyümölcsök kezdetben:
o almalé (1 hétig)
o almapép
o őszibarack
o meggy, cseresznye (a cseresznye puffasztó lehet héjjal)
o nektarin
o banán
o körte
o szilva
o gesztenye
o citrusfélék: narancs, citrom, mandarin
o sütőtök (párolva vagy sütve)
o szőlő (héj és mag nélkül)
o ananász
Amikor már 30-50g gyümölcsöt eszik a baba, kezdjünk el adni gluténtartalmú ételeket, ez főként búzalisztet jelent. Két naponta 1 keksz (babakeksz vagy otthon készített zabkeksz) belereszelve a gyümölcspépbe. Gluténtartalmú tejpépet is adhatunk, szintén 2 naponta 1-2 mokkáskanálnyit a gyümölcsbe keverve. Amikor már főzeléket is eszik a gyermek, lehet abba is 1-2 mokkáskanálnyi búzalisztet vagy zab(pehely)lisztet tenni.
Kutatások szerint a gluténérzékenység kialakulása nincs összefüggésben azzal, hogy mikor kezdik el adni a glutént, így csak a fokozatos bevezetést ajánlják.
Otthon készíthető zabkeksz:
Hozzávalók (fél adag):
- 12,5 dkg liszt (7 dkg zabpehelyliszt, a többi tönkölyliszt),
- 1 közepes, édes alma,
- 1 evőkanál olaj (valamilyen semleges ízű).
- késhegynyi szódabikarbónát lehet beletenni, hogy lágyabb legyen a keksz, de nem szükséges.
1. Az almát megmossuk, meghámozzuk, majd apró lyukú reszelőn lereszeljük.
2. Az almát, a lisztet és az olajat összekeverjük, a tésztát összegyúrjuk. Egy rugalmas, jól formázható tésztát kapunk. Ha esetleg túl száraz a massza, tehetünk hozzá vizet. Fél óra pihentetés.
3. Kis golyókat formázunk, kézzel ellapítjuk, a tészta másik részét kinyújtjuk és kekszformával kiszúrjuk.
4. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a kekszeket és 190-200 fokon megsütjük (kb. 20 perc).
A KORAI ALLERGÉNBEVEZETÉS EGYÉRTELMŰEN CSÖKKENTHETI AZ ÉTELALLERGIA KIALAKULÁSÁT, A FÖLDIMOGYORÓ KORAI BEVEZETÉSE 81%-KAL CSÖKKENTI A FÖLDIMOGYORÓ-ALLERGIA KIALAKULÁSÁNAK ESÉLYÉT.
A tojás, hal, mogyoróvaj, glutén betöltött 5 hónapos kortól adhatók. 1 éves korig mindenképpen történjen meg ezeknek az ételeknek a bevezetése. Első alkalommal mindenképpen délelőtt vagy a déli órákban, hétköznap, kis mennyiségben, 1-2 g-mal történjen a bevezetés. Amennyiben nincs reakció, folytassuk az adagolást heti 1-2 alkalommal. A glutént és a mogyoróvajat továbbra is kis mennyiségben.
Mogyoróvaj bevezetése: Natúr, sótlan mogyorót serpenyőben, szárazon, zsiradék nélkül pörköljük meg. Amikor kihűlt, tegyük késes aprítógépbe és 20-30 percig darálva, rövid szünetekkel készítsük el a mogyoróvajat.
Főzelékekhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot használjunk. Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása! Ha a beszerzési forrásban nem vagyunk biztosak, vagy az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, akkor inkább kész bébiételt válasszunk. Gyorsfagyasztott alapanyagot használhatunk, de a csecsemő ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert.
Ezt az étkezést 12-15 óra közé tegyük, mert ebből lesz később az ebéd, ezt az étkezést fogjuk egyre inkább sűríteni. A főzeléket lehet nagyobb mennyiségről kezdeni, 30-50g-ról és 5-10 kanalanként emelhetjük az adagot. Az első pár hónapban krumplival, rizzsel, rizspehellyel vagy kukoricapehellyel sűríthetünk: 1/3 rész krumpli, 2/3 rész más zöldség. Később, pedig lehet sűrűbben, fele-fele arányban. Csipet sót lehet a főzelékbe tenni, de legyen sószegény az étel. Pároljuk a zöldségeket, akár együtt a krumplival (kivéve a spenótot és sóskát, ezeknél a krumpli főzőlevét használjuk fel). A párolás azt jelenti, hogy kevés vizet öntünk a zöldségekre, ne is lepje el, és kis lángon, fedő alatt, a fedőt nem emelgetve pároljuk. Így a vitaminok nem bomlanak el. Majd annyi főzőlével turmixoljuk a zöldségeket, hogy kb. mézsűrűségű legyen, lecsorogjon a kanálról, de már pépes állagú a főzelék. Az elkövetkező hetekben pedig egyre sűrűbbre hagyhatjuk, egyre kevesebb főzőlével turmixoljuk.
Le lehet fagyasztani a zöldségeket kis tárolóedényekben vagy jégkockatartóban, de célszerű krumpli nélkül, csak magában fagyasztani azokat, a krumplit pedig mindig frissen elkészíteni.
Adható zöldségek:
alma + krumpli (v. más sűrítőanyag: rizs, rizspehely, kukoricapehely)
sárgarépa magában
sárgarépa + krumpli
sütőtök + krumpli
főzőtök + krumpli
cukkini + krumpli
patisszon + krumpli
cékla magában (ellenőrizhető forrásból!)
cékla +krumpli
spenót + krumpli
sóska + krumpli (kevés cukrot lehet hozzátenni)
paradicsom + krumpli (főzővízben pár percig, mag és héj nélkül)
saláta+krumpli (főzelékként főzve)
spárga+krumpli
kelbimbó
hús a főzelékbe (csirkemell, pulykamell) 1 dl főzelékbe 2 mokkáskanálnyi hús
olaj (olívaolaj, napraforgóolaj), 1 dl főzelékbe 1 mokkáskanálnyi olaj.
zöldborsó (passzírozva)
zöldbab
brokkoli (első főzőlevét öntsük le)
karfiol (első főzőlevét öntsük le)
padlizsán
gabonák: gyümölcshöz vagy zöldséghez
főtt rizs (1 rész rizs, 2 rész víz)
köleskása (1 rész köles, 3 rész víz)
kukoricadara (puliszka, 1 rész kukoricadara, 4 rész víz)
zabpehely kása (főzve 1 rész zabpehely, 2 rész víz vagy nyersen gyümölcspéphez)
csirkemáj 2-3 hetente 1 alkalommal
tejtermékek (akinél nincs allergia, ekcéma)
joghurt + gyümölcspép
túró: gyümölcspéphez (1:1 arány) vagy főzelékhez feltétként
sajt: főzelékhez feltétként
tojássárgája: főtt tojás sárgáját főzelékbe lehet keverni
zöldfűszerek: petrezselyem, kapor, majoránna, egyéb enyhe fűszerek
durumtészta (tojásmentes tészta)
mandarin, narancs
birsalma (birsalmalé vagy bébiételben)
avokádó
káposztafélék: kelkáposzta, fejes káposzta, karalábé, kelbimbó (első főzőlevét leöntve)
vörös lencse
halfilé
tejföl
kifli, kenyérdarabkák, sajtkockák, sonkadarabkák
zöldségkrém, vaj kenyérre kenve
retek, uborka nyersen
méz